A tyúkhúr mediterrán származású, a szegfűfélék családjába tartozó, fehér virágú, egyéves növény, de ősszel csírázva áttelelő, vékony, finom szálú gyökerekkel. Kevés népszerűségnek örvend, 10-30 (50) cm-es szárai többnyire elfekvőek, gyakran hiába küzdünk vele a kikapált egyedek is legyökereznek, csakúgy, mint az oldalágai minden csomónál. A tyúkhúr levelei tojás alakúak, 1-2,5cm hosszúak, virágai hosszú, vékony kocsányon a levelek hónaljában fejlődnek, a kocsány virágzás után lehajlik, majd később megint felemelkedik. Kora tavasztól késő őszig, de gyakran még az enyhe téli napokon is virágzik. Csapadékos, hűvös évben, és öntözött kertekben egész évben megtalálható és gyűjthető. Tél végén valóságos vitaminbomba. Népies nevei: árnyékszeretőfű, libafű, lúdfű, lúdhúr, madáreleség, madárhúr, pipehúr, tikhúr, tyúkbegy. Föld feletti részei nyugtató, összehúzó hatásúak.
A népi gyógyászatban a tyúkhúrt köptetőként és gyomorsav-túltengés elleni szerként használták. Régebben a tüdő betegségeinek gyógyítására, valamint frissen, pakolásként bőrkiütések kezelésére használták. Kenőcs alakjában külsőleg alkalmazva jól bevált horzsolások, irritációk, ekcéma és más bőrbántalmak kezelésére. A virágzó növényt használhatjuk levesnek vagy főzeléknek, a babhoz nagyon hasonló íze van, ezért ahhoz hasonlóan készíthetjük el. A tyúkhúr erős, karakteres növények mellé fontos adalék lehet, csökkentheti azok erős ízét. Fogyókúrázóknak ajánlott, ugyanis zsírégető hatása lehet, valamint lehet még nyákoldó és gyulladáscsökkentő hatása is. Készíthetünk belőle forrázatot, úgy, hogy egy-két marék tyúkhúrt megmosunk, kb. 1 liter forró vízzel leforrázzuk, lefedjük, állni hagyjuk. A langyos főzettel, kendő segítségével megmosogatjuk az érintett testrészünket, napjában több alkalommal is. Hatóanyagai a szaponinok, a C-, és az E- vitamin. Vértisztító, élénkítő főzetét legyengült betegeknek, illetve székrekedés, hólyaggyulladás ellen adhatják. Mindemellett vizelethajtó és veseteák alkotórésze.
Tyúkhúr – Figyelem, amire érdemes vigyáznunk!
Alkalmazása előtt kérdezze gyógyszerészét, vagy orvosát.Vigyázat, mert összetéveszthető a mérgező mezei tikszemmel. Nagyon fontos különbség a kettő között, hogy a mezei tikszem virága piros vagy kék színű, amennyiben éppen nem virágzik, nézzük meg a levelek alsó lapját, és amennyiben apró feketés pontokat találunk, rajta ne fogyasszuk! A tyúkhúr egész országban mindenhol előforduló, igen gyakori növény, szántókon, kertekben, szőlőkben, a nem művelt és nem bolygatott helyeken, erdei utakon, cserjésekben, vízparton, nedves réteken. Szőnyegszerűen borítja a talajt, oldalágai mindenhol legyökereznek, öntözött kertekben terhes gyom, mert amikor elég nedvesség áll a rendelkezésére, mindig jól csírázik.
Forrás:
- Bálint János – Népi hagyományok gyűjtései nyomán
- Earl Mendell: Gyógyfüvek Bibliája
- Lesley Bremness: Fűszer-és Gyógynövények
- Babulka Péter: Ismerjük fel a vadon termő Gyógynövényeket!
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
