Az egykori halászok a halakat ebbe göngyölve sütötték meg, tüzelőnek használták, a japánok pedig magából a növényből ettek nagy mennyiségűt. A XVIII. században az orvosok felfigyeltek rá, hogy az Atlanti-óceán partjai mentén élő embereknél csak ritkán fejlődik ki golyva. 1750-ben egy brit orvos golyva ellen növényi olajba kevert elszenesített tengeri hínárt tett, ami hatásos volt ugyan, de egészen addig nem tudta, hogy miért, amíg 1812-ben egy vegyész jódot mutatott ki a növényben, és ebből arra következtettek, hogy a golyvát a jódhiány okozza. Ettől kezdve a jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás, vagyis golyva kezelésére használták. Brit és francia orvosok az 1860-as években megfigyelték, hogy könnyebben veszítenek a súlyukból azok, akik jódot szednek. Ennek oka, hogy a jód serkentette a pajzsmirigy működését, amely pedig az anyagcsere fokozásával a kalóriák gyorsabb elégetését eredményezte. A tengeri hínár nem okoz súlycsökkenést abban az esetben, ha a pajzsműködés normális. Az elhízás kezelésében még a mai napig is tartó elismerésnek örvend, de manapság leginkább úgy ismerik, mint ami megvéd a sugárzások és a toxikus nehézfémek káros hatásától és a szívbetegségektől.
Tengeri hínár hatóanyagai
Magas jódtartalma miatt, amikor még a konyhasót nem jódozták a tengeri hínár valóságos áldást jelentett a jódhiány problémájára. A test szabályos működéséhez egészen kis mennyiségű jód elegendő, ezért manapság a fejlett országokban jódhiányról gyakorlatilag nem hallani, ugyanis a szükséges mennyiségnél a jódozott só többet tartalmaz. Amennyiben a mennyiség nem olyan nagy, hogy mérgezést okozzon, a szükséges adagon felüli jódbevitelnek nincs hatása, a tengeri hínár evésétől pedig ezt bizonyosan nem lehet kapni.
Nátrium-algina vegyület tartalma miatt ma is gyógyító növénynek tekintik, ugyanis jótékony hatású lehet a XX. század jellemző betegségeire, mint pl. a sugárkárosodásra, a szívbetegségekre és a nehézfém mérgezésekre. Ezen vegyület tartalma megakadályozhatja az atomrobbanások és az atomenergia-termelés melléktermékeként képződő stroncium90-nek a felszívódását.
Magas nátriumtartalma miatt néhány embernél magas vérnyomást okozhat, ellenben állatokon végzett vizsgálatok szerint koleszterinszintet és vérnyomást is csökkenthet. Vannak, akik a szívbetegséget megelőző programjuk részévé tehetik, de megint mások, akik érzékenyek a konyhasóra, és magas a vérnyomásuk, ne fogyasszanak belőle sokat. Nem növényi antibiotikum, de gátolhatja néhány baktérium vagy gomba növekedését. Alkalmas lehet elsősegély nyújtására a csónakázás, horgászás, vízi-síelés és búvárkodás közben szerzett sérülésekre.
Tengeri hínár – Figyelem, amire érdemes vigyáznunk!
Egészséges felnőttek, nem terhes és nem szoptató nők számára, akiknek nincs pajzsmirigy-rendellenességük vagy magas vérnyomásuk, a tengeri hínár a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.
Forrás:
- Bálint János- Népi hagyományok gyűjtése nyomán
