Népies neve murokrépa, karotta. Zöldségnövényként egy évig nevelik, ekkor nem virágzik, egyébként kétéves növény. Kultúrnövényként széles körben elterjedt, alkalmanként elvadul. Hazája Európa, Ázsia. Már a görögök és a rómaiak is termesztették, kiemelt zöldségnövényünk, amely a jelentős vitaminforrásának köszönhetően előkelő szerepet vívott ki magának a gyökérfélék között. Felhasználható részei a gyökér és a sárgarépa olajos kivonata.
Sárgarépa felhasználás módja:
Gyökér: levesek, főzelékek. Nyersen vitamin- és rosttartalmát élvezhetjük. De a hő kezelt (sütött, főzött) sárgarépából sokkal több karotint és antioxidáns anyagot tud szervezetünk felhasználni. A karotin felszívódásának érdekében a sárgarépát zsiradékkal együtt érdemes fogyasztani, ugyanis az A-vitamin zsírban oldódik.
Olajos kivonata: Alkalmazása: belsőleg: naponta 2 ml (1 mokkáskanálnyi)
Megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk, színét fontos biológiai hatóanyagának, a béta karotinnak köszönheti, amit a szervezet szükség szerint A-vitaminná alakítja át. Az A-vitamin hiányában kialakulhat a farkasvakság, emellett nélkülözhetetlen a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. A béta karotin mellett tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is, valamint szívesen alkalmazzák különféle diétáknál alacsony energiaértéke miatt, valamint fogyasztása ajánlott még szív és keringési betegségekben szenvedőknek is. Karotinjai miatt is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, ugyanis erősíthetik az immunrendszert, de szerepet játszhat a daganatos betegségek megelőzésében is, hatóanyagainak köszönhetően részt vehet a szabad gyökök károsító hatásának megakadályozásában is. A sárgarépa kivonata a daganatos sejteken képes lehet fokozni egyes rákellenes gyógyszerek hatását azáltal, hogy fokozhatja e szereknek az örökítő anyagban (DNS) véghezvitt hatásait, így a daganatos sejtek nem tudnak megfelelően osztódni. Nőkben kimutatták, hogy azok, akik hetente kettőnél többször esznek répát, kisebb eséllyel kapnak mellrákot, mint akik csak ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztják ezt a zöldségfélét. A tüdő sejtburjánzásos megbetegedésével kapcsolatban pedig igazolták, hogy a répát fogyasztó dohányosoknak háromszor kisebb lehet az esélyük a betegségre, mint a répát nem evő társaiknak. Mindemellett a sárgarépa illetve annak olajának alkalmazása akadályozhatja a korunk népbetegségének számító a vastag és végbélben fellépő sejtburjánzásos betegségek kialakulását. A sárgarépa képes lehet megtisztítani a beleket a lerakódásoktól, ezáltal csökkenhet a belek toxikus tartalma. A vastagbél hajlataiban akár fél kilogrammnyi bélsár is letapadhat, amit a sárgarépa rendszeres fogyasztásával segíthetünk feloldani és „kimoshatunk” a belekből. Az emésztésben a sárgarépa-lé hatékonyan vesz részt, tisztíthatja a beleket, és serkentheti a mellékvesék munkáját, ezáltal serkentheti a hasnyálmirigy működését is.
A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza. A karotinnak köszönhetően azt tartják, hogy védhet bizonyos fajta sejtburjánzásos megbetegedések ellen is. Világszerte számos vizsgálat, közöttük olyanok is, amelyeket az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete szponzorál, megerősítik, hogy azoknál az embereknél, akik sok sárgarépát, vagy más karotinban gazdag ételt esznek, a bizonyos típusú daganatos megbetegedés ritkábban fordul elő, mint azok körében, akik ezt nem teszik. A sárgarépa jót tehet még a hasmenés ellen, azonkívül megkönnyítheti a bélgázok távozását a szervezetből és csillapíthatja a gyomorégést. A hasmenés elleni hatásában egyrészt rosttartalma játssza a főszerepet, mely segíthet a normális székletformálásban, másrészt pedig meg kell említeni a benne lévő rövid láncú szénhidrátokat, amelyek abban segíthetnek, hogy a hasmenést okozó baktériumok ne tudjanak megtapadni a bélrendszer falán, ezáltal csökkenthetik a tüneteket. Székrekedésben szintén a répa rostanyagaié a főszerep. A napi széklet mennyiség akár 50%-al is növelhető rendszeres répaevéssel. Ez a hatás rendkívüli jelentőséggel bírhat az egyébként rostszegény táplálkozásunk által okozott emésztési bajok és következményeik kezelésében.
Tisztíthatja a májat. A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segítheti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata, de ha le van terhelve a máj a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa és más klorofilles zöldség segíthet kivonni a nehézfémeket, amelyek sok esetben a légzés által bejuthatnak a szervezetünkbe. Csökkentheti még a vér koleszterinszintjét. Vizsgálatok szerint reggelente 200 gramm nyers répa elfogyasztása 3 hét alatt 11%-al csökkenti a vér koleszterinszintjét, emellett fokozódik az epe és a székletürítés is.
Kutatások szerint az izomfájdalmakban szenvedők 2 hónapig tartó, répát is tartalmazó nyers kosztos periódus után, jelentős javulást mutattak mind a fájdalom, mind pedig a végtagok hajlíthatósága és mozgathatósága tekintetében. Bármelyik fajtája az önpusztító betegségeknek sikeresen gyógyítható lehet sárgarépa lével, mert savtalaníthatja a vért. Az arthritis támadhat a csuklóban, izmokban, vesében, stb. A sárgarépa összetétel ideális lehet, e betegségeknek a leküzdésére.
Fogyaszthatjuk nyersen, főzve, párolva, sütve, kiváló és nélkülözhetetlen kelléke a magyar konyhának. Nagy előnye, hogy egész évben beszerezhető, íze szinte minden konyhai nyersanyaghoz illeszkedik, ma már egyre tudatosabban fogyasztjuk. Nyersen fogyasztva a szervezet a vastag sejtfalak miatt béta karotin tartalmának csak negyedét képes hasznosítani, hőkezelés során azonban a sejtfalak károsodása miatt hozzáférhetőbbé válik a szervezet számára, így főzve több béta karotinhoz juthatunk. A kisbabák fontos étrendjébe is beletartozik a sárgarépapüré, ugyanis jól hathat az emésztésre és megakadályozhatja a puffadást és a székrekedést.A friss, reszelt sárgarépa illetve a leve korábban a gyermekgyógyászatban kedvelt féregtelenítő szerül szolgált, azonban önmagában alkalmazva nem mindig volt megbízható.
A sárgarépában, nagy mennyiségben jelen lévő béta-karotin, az A-vitamin provitaminja, amiből a szervezet a májon keresztül A-vitamint hoz létre, ami nélkülözhetetlen a szem megfelelő fényérzékeléséhez. A sárgarépa rendszeres fogyasztása javíthatja az A-vitamin hiányából származó látási zavarokat, mint pl. a szürkületi vakságot.
Minél több répát eszünk, annál magasabb lesz a karotinoidok mennyisége a vérben és annál inkább csökken a vércukor mennyisége. Ráadásul a jóllakottsági érzésünk is növekedni fog. Ehhez kb. 200g nyers vagy főtt sárgarépára vagy 2×1 mokkáskanálnyi olajos kivonatra van szükségünk naponta. A túlzott bevitel viszont megszínezheti a bőrt, megsárgulhat tőle a bőrfelszín, ilyenkor abba kell hagyni a szedését és sok folyadékot kell fogyasztani. 2-3 nap alatt a bőr újra visszanyeri eredeti színét.
A bőrkiütés valamilyen formája a legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszan tartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás vagy a mérgező fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben vagy, ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát sárgarépa fogyasztásával leküzdjük, akkor bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a növény B vitaminjai is.
Sárgarépa más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása:
- körömvirág (Calendula officinalis)
- héjnélküli tök (Cucurbita pepo)
- mandarin (Citrus reticulata)
- csalán (Urtica dioica)
- medvehagyma (Allium ursinum)
Érdekesség:
Szárított leveléből Magyarország egyes részein mind a mai napig teát készítenek, amelynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
Régen azt tartották, hogy lehetséges az A-vitamin elő vitaminjának a túladagolása, de a legújabb kutatások ezt már nem támasztják alá. Több tanulmány is hangsúlyozza azonban, hogy a vitaminok a természetes nyersanyagban jobb hatásfokúak, és jobban hasznosulnak, mint kapszula vagy tabletta formájában.
Forrás:
- Earl Mendell: Gyógyfüvek Bibliája
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
