Fűszeres illatú, többnyire bokrosan elágazó, szálas-lándzsás levelű növény. Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje. Nevezik még Hegyi pereszlénynek és kerti csombornak is. Nyári fajtája egynyári növény, a téli borsikafű azonban évelő. Előszeretettel használják babból készült ételekhez, levesekhez, kolbászokhoz, hurkákhoz, töltelékekhez, a kakukkfűre emlékeztető illata és íze miatt. Emésztés és étvágygerjesztő hatású lehet. Cimol és karvakrol tartalmú illóolajának köszönhetően antiszeptikus tulajdonságokkal is rendelkezhet.
Borsikafű hatásai:
Az ember ősidők óta köhögés, meghűlés,hasfájás elleni gyógynövényként és gyomornyugtatásra is használja a borsikafüvet. A többi hasonló hatású gyógynövényhez mérten azonban a borsikafű hatása csekélyebb. Ez az oka annak, hogy a borsikafű megbízhatóbb a gyerekek számáraköhögés, meghűlés és hasfájás ellen, a felnőttek viszont inkább a borsmentát választják.
Egy római természetvizsgáló, Plinius nyári borsikafüvet a szerelmi vágy serkentőjének (afrodiziákum) tekintette, míg a téli változatról azt tartotta, hogy a nemi vágy lelohasztója (Anti afrodiziákum), ezáltal a nyári borsikafű nagyobb népszerűségre tett szert. Európában a rómaiak terjesztették el, a germán törzsek a babételek ízesítésére használták. A németek napjainkban is úgy tartják, hogy hasznos lehet a szélszorulás, a bab ételek kellemetlen hatása ellen. A XVII. századra a nyári és a téli változatát egyenértékűen kezdték használni, és hamarosan már különbséget sem tettek a kettő között. Nicholas Culpeper herbalista szerint a borsikafű „kiűzi a gázokat a gyomorból és a belekből, s jó az asztma és a mellkas más betegségei ellen. Nem ismeretes nála jobb ellenszer a kólika és a gyomorrontás ellen.” Külsőleg dicséri a borsikafüves kenőcsök hatását az isiász és a „tagbénulás” (végtagparalízis) ellen.
Borsikafű hatóanyagai:
Tartalmaz emésztőrendszert nyugtató és köptető hatású (cineol) anyagokat.
(A cineol egy kámfor-csoportba tartozó vegyület, amely az eukaliptuszolaj fő komponense is. A magas cineol tartalmú olajok alkalmasak lehetnek a fertőző légzőszervi megbetegedések kezelésére, valamint nyákoldó, fájdalomcsillapító, antiszeptikus hatásuk lehet.) A szétmorzsolt levelek jótékonyan hathatnak a fájdalmas méhcsípésre.
A borsikafű illóolaja antimikrobális hatású lehet, ezért elősegítheti az emésztést, és enyhénvérnyomásemelő is lehet. Enyhe hatása a gyermekbetegségek kezelését indokolja, tudományos kutatók szerint ugyanis kevésbé hatásos, mint a mentafélék. Kellemetlen mellékhatásokról azonban nem találunk esetleírásokat az orvosi irodalmakban.
Forrás:
- Bernáth Jenő: Gyógy és aromanövények
- Lesley Bremners: Fűszer és gyógynövények
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó