Vasfű (Verbena officinalis)
Hazánk gyomtársulásainak gyakori növénye. Egyéb népies nevei: ecetfű, keserűfű, közönséges vasfű, lakatfű, közönséges verbéna. Parlagokon, utak, árkok, folyók mentén termő, [...]
Varjútövis (Rhamnus catharticus L.)
A varjútövis Európában a XIII. században lett népszerű, erős hashajtóként széles körben használták, ugyanis az akkor élt emberek úgy hitték a [...]
Varázsdió, varázsmogyoró (Hamamelis virginiana)
Faszerű cserje, amely 10 méter magasságig nő meg. Évelő, lombhullató növény, több, egy gyökérből eredő csavarodó törzse hajlékony, szőrös ágakban [...]
Vadcseresznye (Prunus avium)
A vadcseresznye kérgét 1820 óta az Egyesült Államokban köptetőként és enyhe nyugtatóként tartják számon. Az sem véletlen, hogy a köhögés [...]
Útifüvek
Fajtái: Lándzsás vagy keskenylevelű útifű (Plantago lanceolata L.,) Nagy vagy széles levelű útifű (Plantago major L.,) Magas útifű (Plantago altissima [...]
Tyúkhúr (Stellaria media)
A tyúkhúr mediterrán származású, a szegfűfélék családjába tartozó, fehér virágú, egyéves növény, de ősszel csírázva áttelelő, vékony, finom szálú gyökerekkel. [...]
Tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon)
Az amerikaiak évente körülbelül 60 millió liter tőzegáfonya -szószt/levet fogyasztanak el, a legtöbbjét novemberben és decemberben. Az áfonyát már sokkal [...]
Tök, tökmag (Cucurbita maxima, Cucurbita pepo)
A tök, amit kerti töknek is neveznek, a tökfélék közé tartozik. Népies nevei: úri tök, dinka. A napos vidékeket kedveli. [...]
Torma (Armoracia lapathifolia)
A torma évelő, erős és csupasz, gyökere vastag, fás, amely a termesztett fajtáknál húsos, világos sárgásfehér színű. Termesztett, gyakran elvadul [...]
Tengeri hínár (Fucus vesiculosus)
Az egykori halászok a halakat ebbe göngyölve sütötték meg, tüzelőnek használták, a japánok pedig magából a növényből ettek nagy mennyiségűt. [...]