Csipkebogyó (Rosa canina L.)
A csipkebogyó a gyepűrózsa (vadrózsa) bogyója. Gyakrabban használt magyar nevei: gyepűrózsa, csipkerózsa, csipkebokor. Áltermései kocsány nélkül, éretten, keményen, piros színnel [...]
Csikófark (Ephedra vulgaris)
A nyitvatermők közé tartozó csikófark egy alacsony cserje. Hengeres, vesszős szára és átellenesen álló pikkelyszerű levelei vannak. A kínai orvosok [...]
Csalán (Urticae dioica)
Hazánkban mindenütt közönséges és gyakori, évelő, lágyszárú növény, kétlaki faj, téltűrő gyökértörzse van. Az egész növény élénkzöld színű, csalánszőrökkel sűrűn [...]
Orvosi citromfű (Melissa officinalis)
Az ajakosok közzé tartozik, citromos aromája miatt nevezik citromfűnek. A citromfű az egyik leggyakrabban használt gyógynövény. Sokrétű felhasználási formájáról már [...]
Cickafarkfű (Achillea millefolium L.)
Népies nevei: cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, patikai ezerlevelűfű, pezsinatő. Évelő növény, virágai júniustól-októberig nyílnak. A cickafarkfű növénynek a virágát [...]
Cayenne-bors, Chili (Capsicum frutescens)
A burgonyafélék családjába tartozik. Egynyári növény, 20-100 cm magasra nő. Az érett termést nyár közepén szedik. Gyógyításra az érett, szárított [...]
Búzacsíra (Tricitum aestivum)
A búzacsíra magas vitamin és ásványi anyag tartalmú növény, emésztési folyamatok könnyítésében, daganatos, és a csontvédelemben játszhat nagy szerepet. A [...]
Borsikafű (Satureja hortensis, Satureja montana)
Fűszeres illatú, többnyire bokrosan elágazó, szálas-lándzsás levelű növény. Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje. Nevezik még Hegyi pereszlénynek és kerti csombornak [...]
Boróka (Juniperus communis)
Oszlop alakú cserje vagy alacsony fa, tűlevelei hármasával, örvökben, a szártól elállóan helyezkednek el. Kékesfekete bogyótermései 4-9 mm hosszúak. Díszfa. [...]
Borbolya (Berberis vulgaris)
Tövises hajtású, tojásdad levelű, lombhullató cserje. Sárga fürtjei tavasszal nyílnak. Skarlátvörös, mintegy 1 cm hosszú ehető bogyói ősszel érnek. A [...]